Akt : mitől művészi és mitől gagyi?

Egyáltalán nem kell messzire menned, ha azt szeretnéd, hogy valaki lefotózzon meztelenül és sokan csak akkor mennek messzire modellt keresni, ha a feleségük sodrófával járja a környéket a nyomukban. A Facebook csoportok csak úgy hemzsegnek a "jobbnál-jobb" ajánlatoktól és az ismeretlen stalkerek-től, akik nem tudnak érteni a szép szóból. Nagyon könnyű olyan jelentkezőt találni, aki egy-egy szépnek gondolt fotó kedvéért talán egész életére megbánja, hogy még fizetett is a béna kattintásokért, amik aztán ki tudja, honnan köszönnek vissza legközelebb. Mitől van ez? Nem látunk a saját szemünkkel? 

Fotó: Viszlay Márk 

Kezdjük a pozitív oldallal. Mitől jó fotó egy akt fotó és mitől lesz művészi? Sok egyéb mellett két alapvető jellemzője lehet egy művészi aktfotónak. Az egyik, hogy a fotós a képet műalkotásként értelmezi, amit tökéletesen meg szeretne komponálni. Ebben az esetben a stábnak is komoly szakmai feladat jut. A helyszínt, a színeket, a modellt, a ruhákat, a frizurát és a sminket is jól kell beállítani, hogy a végeredmény korunk festészetévé váljon. A másik lehetséges eset, amikor a művész egy természetes momentumot ragad meg. Akkor is, ha előre megbeszélt keretek közt zajlik a fotózás. Ilyenkor az a lényeg, hogy a modell arcán és mozdulataiban egy őszinte pillanat köszönjön vissza, amivel akaratlanul is csábítani tud. Nem feltétlenül az a cél, hogy órákon keresztül gyakorolja a ’’ tangás, ivó lajhár pózt ’’.

Egy jó akt fotó alapja a művészi önkifejezésen túl a kompozíció eltalálása és a fények helyes beállítása. Ehhez pedig hozzáértő szem kell. Persze, mindenre ott a PS - csak ezt ne hidd el. Nem mindenre jó, és amit túl kell szépíteni vele, az egyszerűen nem sikerült. Ha valaki ügyes, akkor minden momentumban meg fogja találni a képet, amit megalkot rólad; ha nem, akkor marad a ’’ tangás ivó lajhár ’’, a ’’ fetrengő panda ’’ és a ’’ banánért könyörgő, barackot hazaküldően hamvas arcú kis majom ’’.

A negatív oldal főszereplője a vizuális intelligencia hiánya. Amikor valaki különösebben nem tud megindokolni egy képet sem. Nincs vele üzenni valója, nincs célja és még csak az érzést sem tudja leírni, vagy legalább a ruhadarabot, ami a kép középpontjában áll. Csak két szándéka van: legálisan bámulni egy meztelen nőt és legyezni az egóját. Eléggé rosszul hangzik, de ez még csak a jobb eset. Az egyel rosszabb szituáció az, amikor a képed egy sexhirdetésből köszön vissza rád, vagy valaki azt hazudja, hogy ő a belépő a New York-i modellek világába. Ezeket a fotókat viszonylag egyszerű felismerni: fura árnyalatú szatén paplanon, csipkés piros vagy érthetetlen formájú, esetleg elnyűtt fehérneműben pucsító lányok; vízből rossz helyen kilógó vállak, magukat közhelyes környezetben, kifejezéstelen arccal simogató alakok és a művészi félhomály, aminek az egyik fele kiégett a másik pedig eltűnt a sötétben. De ide tartoznak a feltűnően túl retusált képek is, valamint a hosszú ideológiai fejezetek arról, hogy miért is nem kell képezned magad és az, hogy ő, a hatalmas hozzáértésével és kritikus szemléletével már érvényesülni se tud.

Valódi akt-kedvelőként azt gondolom, hogy egy ilyen képet kifejezetten nehéz jól megcsinálni és kifejezett tehetség szükséges hozzá. Egy projekt a fotós szakmai előmenetelétől függően többe fog kerülni, mint felmenni egy stábot hírből sem ismerő férfi lakásába, de egyrészt sokkal biztonságosabb, másrészt a végeredmény magáért beszél. Egy valódi fotós a készülő képen fog dolgozni, nem csak azon, hogy valami rossz indokkal magánál marasztaljon. Olyan fotót fog készíteni, amin sztárnak érezheted magad egy film ikonikus meztelen jelenetében, nem pornós kislánynak egy hangalámondásos szoc movie-ban. 

Cikkben szereplő példák a jó akt fotóra : Viszlay Márk 

Művészet és divat témakörben még több itt:

Randevúra készül a művészet és a gasztronómia 

Rodin forró csókja

Annál nagyobb arc vagy, minél nagyobb a replikád 

Koncepció: A Valóság