A mai kor nője egyenjogúságot akar. Nem férfi akar lenni, hanem egy olyan rendszer része, ahol az ő szava jogilag ugyanannyit ér elvben és gyakorlatban is, mint egy férfié. A fejlettebb társadalmak körében ez a dolog már régen lerágott csont, mindkét téren. Vannak azonban olyan közösségek, ahol mindennapos a kislányok ellen elkövetett erőszak, az áldozathibáztatás, a házasságba kényszerítés és az egyenlőtlen munka feltételek. A témák régóta az utcán hevernek, csupán kellett valaki, aki egy aktuális eszközzel összesöpri őket és olyan helyre viszi, ahol valóban figyelmet szentelnek neki. Így kerül a Spice Girls, a Wannabe és számos művész az ENSZ ülésére. 
A nők elleni erőszak egy rengetegszer tárgyalt témakör, melyet látszólag mindenki fontosnak tart, érdemi lépéseket mégis nagyon nehezen tesznek a világ vezető politikusai - nem beszélve arról, hogy az egyik kifejezetten szeretné a konyhában, szilikon mellekkel látni az összes lányt. Legalább egyszer, együtt és egyszerre. Míg mások azon fáradoznak, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak a kisgyermekes anyáknak és komolyan vesznek olyan kutatásokat, melyek bizonyítják, hogy a nők biztonságban sokkal produktívabbak és lelkileg is sokkal egészségesebb gyermekeket nevelnek fel; máshol - többek közt Magyarországon - csak azért kell bocsánatot kérni a törvényhozóktól, hogy nem vállalunk sok csemetét, a munkaadóktól pedig azért, mert legalább egyet azért szeretnénk. A témáról cikkek és filmek százai születtek, a hétköznapokban mégis mindenki az alkalmazkodást választja.
A Project Everyone nevű kezdeményezés szervezői valóban tenni szeretnének az ügy érdekében és a mindennapi nők mindennapi eszközével - a csajos zenével és a közösségi médiával - kezdtek komoly kampányba. Az éppen húsz éve debütált Wannabe című Spice Girls dal újrafeldolgozásában a világ öt tájáról kértek fel művészeket, hogy elevenítsék fel a Girl Power jelszót ismertté tevő slágert, miközben egymás után haladnak el azon transzparensek, falfeliratok előtt, melyek például a gyermekházasságra, vagy az egyenlőtlen feltételekre hivatottak rámutatni.
A GlobalGoals.org oldalon nyomon követhető információk szerint a szervezők a világ minden szegletéből várnak nőket, akik elmondják, az ő térségükben mi lenne a legfontosabb változtatás. Ehhez csupán egy képet kell feltölteniük a Twitter oldalukra és ellátni a #WhatIReallyReallyWant hashtag-gel egészen szeptemberig, amikor fogják az összes posztot és megmutatják az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén.
Remélem, sikerrel járnak és valóban elkezdhetünk dolgozni azon, hogy félre tegyük azokat a bugyuta és sztereotip gondolatokat, melyek szerint a feminizmus egyenlő az elférfiasodással és nem egy mozgalom, amiben végre mindenkinek szava van, aki nem szeretné, hogy a világ másik felében nők ezrei szenvedjenek. A Woman's March-on már láttuk, hogy valós és milliókat érintő témáról van szó, amit végre, egyszer szakszerűen és körültekintően lenne érdemes tárgyalni.
Forrás: Glamour UK
Nők elleni erőszakról korábban is írtam a Colorcam-en:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.